Par hete nalunk is valasztasok voltak, de a Magyarorszagival ellentetben itt egyaltalan nem volt egyertelmu, hogy melyik part fog nyerni. Rendeztek harom nagy politikai vitat, ahol a harom legnagyobb part vezetoi (Gordon Brown, David Cameron es Nick Clegg) fejtettek ki a velemenyuket a fo temakorokrol. A harom legnagyobb part a Munkas (Labour), a Konzervativ es a Liberalis Demokratak (Liberal Demokcrats).
A valasztas eredmenye szerint a legtobb szavazatot a konzervativok gyujtottek be, de ez nem jelenti azt, hogy ok alakithatnak kormanyt. Szamomra az angol politikai rendszer tul bonyolult, es hogy oszinte legyek nem is nagyon szeretek belefolyni. Egyreszt, mint nem brit, ugy erzem, ehhez semmi kozom, nem nagyon szoktam a velemenyemet kifejteni/okoskodni, mert azt egy kicsit eroltetettnek ereznem. Termeszetesen ismerem a partokat, vezetoket, a fobb elveiket, de ha lehet, kerulom a temat. Jokat mosolygok John-on, aki mar attol izgalomba tud jonni, hogy a palotai gardistak hogyan tisztelegnek David Cameron-nak amikor bemegy illetve kijon a palotabol.
A valasztast megelozo hetekben a mediabol csak az folyt, hogy a vezetok eppen hol kampanyoltak es mit mondtak - bevallom oszinten mar a hocipom is tele volt a valasztasokkal. Mar alig vartam, hogy vege legyen. Ennek tobb oka is volt, de az egyik fo ok, hogy en a parlamentnel dolgozom, es a valasztasok idejen folyamatosan 2-3 helikopter repketett felettunk egesz allo nap (gondolom a TV tarsasagok gepei), es annyira kozel huztak el felettunk, hogy a dubla uveges ablakok is beleremegtek. Emlitenem sem kell, hogy ez naponta nem egyszer tortent.
Azt majdnem elfelejtettem megemliteni, hogy a korhaz kertjet birtokba vettek a TV-s stabok, felallitottak egy satrat, meg teleraktak a szokokut koruli teruletet antennakkal es onnan tudositottak.
Vegulis konzervativ-liberalis kormany alakult, es Nagy-Britannianak uj miniszterelnoke lett David Cameron szemelyeben.
Az egyik nap 5 ora korul eppen hazamenni keszultem az irodabol, amikor hirtelen megjelent harom helikopter (erzekeltuk az egzengest es az ablakrazkodast, nameg az ablakunk a parlamentre nez) es rogton tudtuk, hogy na, most tortent valami nagy dolog. Fel is hivtam John-t, hogy gyorsan kapcsolja be a hireket, es kiderult, hogy az addigi miniszterelnok, Gordon Brown lemondott a partvezetesrol. Ez azert nagy szo, mert majd 3 evig o volt Nagy-Britannia vezetoje.
Hogy szamomra mit jelent ez?
Remenykedest, hogy az uj kormany jo sok penzt ad az allami egeszsegugynek (mert ott dolgozom). Nekem nagyon szimpatikus az, hogy az uj kormany elso intezkedesei kozott mar csokkentette is a miniszterek fizeteset.
Nagyon szerencses vagyok, hogy Magyarorszag az EU resze, mert igy nagyon konnyu itt az eletem.
De, hogy oszinte legyek szamomra a legpozitivabb dolog az egesz valasztasi mizeria alatt az volt, hogy megneztuk az egyik nagy vitat a harom vezeto kozott es mindent ertettem. Mindent. Es egyszerre nagyon buszke lettem magamra.