Vasarnapra Hannah szervezett nekunk programot; mondta, hogy menjunk el egyet kavezni, ami egy allando szokasunk, szoval amikor reggel elindultunk otthonrol, meg nem is sejtettuk, micsoda meglepetesben lesz reszunk.
Camden Town-ban talalkoztunk es innen mentunk tovabb busszal. Kb 30 perc utazas utan leszalltunk valahol az Isten hata mogott egy nem tul elokelo negyedben, merthogy Hannah kozolte, hogy megerkeztunk.
Meglepetesunk egesz addig fokozodott, amig meg nem alltunk egy uzlet elott, amire a kovetkezo volt kiirva:
Danube pastry
Hat persze, hogy egy Magyar cukraszda volt London kozepen! A boltba erkezven a koszonesbol konstataltuk, hogy az eladokislany csak Magyar lehet, es valoban, minden magyarul (is) ki volt irva, es volt kremes, meg Stefania szelet, meg zserbo es korozottes zsomle es Duna kavics, es ischler es Balaton szelet es Parmalat vanilias pudding es Maggi zacskos leves es vanilias cukor es kakaos csiga es meg annyi-annyu minden, ami nektek termeszetes otthon, nekunk meg hianycikk Londonban....
Hannah a kakaos csiga latvanyatol kisebb fajta transzba esett, John pedig egyhuzamra rendelt maganak egy turos taskat egy ischlert, egy almas pitet, nameg egy forrocsokit.
En maradtam a teli szalamis kiflinel :)
Persze vettunk ket dobonyit a mindenfele foldi jobol, hogy a kollegiumban lako szegeny Magyar honfitarsaknak is legyen mit falatoznia, valamint ugye Mustafanak, akit mar szinte tiszteletbeli magyarnak tekintunk.
Mint utolag kiderult Hannah addig kutatott a neten, mig nem talalt egy Magyar cukraszdat, ami nem kis feladat...!
Koszi Hannah :D
