1-2 bejegyzessel lejjebb emlitettem, hogy van egy kedvenc reggelizos helyunk. Az elso alkalommal mikor odamentunk, mondtam John-nak, hogy szerintem az egyik pincer magyar. Nem volt felismerheto akcentusa, csak egyszeruen magyar fiunak nezett ki. John mondta, hogy szerinte biztos nem az. Azota voltunk ott egy parszor kettesben, de most hetvegen elvittuk magunkkal Hannah-t es Mustafat is. Az egyik rendeles utan a kovetkezo parbeszed zajlott le koztunk es a pincer srac kozott:

- So.. where are you guys coming from?
- Hungary.
- Na ne b@sszatok ki velem! :o)

Utolag kiderult, hogy a fiu ugyanarra az egyetemre jar, mint John es Mustafa (!) es hetvegenkent dolgozik, hogy legyen egy kis penze. A nap vegen leszurtem a nagy tanulsagot, hogy "Hungarians are the new Polish in London."